More you might like
Olyan erősen akarok hozzád bújni, hogy halljam a szíved dobogását
Ha…
Ha nyár lennél,
Én szellő, mi simogat,
Ha villám lennél,
Én dörgés, mi mindenkit riogat,
Ha virág lennél,
Én méh lennék, ami beporoz,
Ha fenyő lennél,
Én a rajtad logó toboz,
Ha óra lennél,
Én a benned lévő percek,
Ha az angol királynő,
Én a büszke herceg,
Ha dolgozat lennél,
Én lennék benned a hiba,
Ha te Duna lennél,
Én lennék a Tisza.
Ha fa lennél,
Én a rajtad csüngő levél,
Ha könyv lennél,
Én a benned lévő regény.
Ha vers lennél,
Mindig olvasnálak,
Soha nem találnék én
Szebb verset nálad.
Nagy Zsófia
Nincs az a szó
Nincs az a szó, mellyel ki tudnám fejezni fontosságát
Mint virágpor a méhnek
Sokkal nélkülözhetetlenebb ő nékem
A méh nem tud virágpor nélkül élni
De nekem eleve ő az élet,
Életben tart
Félve vigyáz rám én pedig még annál is jobban
Óvom, s vele vagyok jóban rosszban
Senki sem bánthatja
Mert velem gyűlik meg a baja
Ahogy mondani szokás
Ásom majd a sírját
Ki megsiratja kedvesem
Esem a szakadékba, ha elengedi kezem
Nem úgy mondom, hogy esek, az túl csúnya
Repülnék a halálba, a búba
Mert nélküle élni? Az életem nélkül?
Talán csak létezni tudnék de azt is csak félig
Épp, hogy levegőt még tudjak venni
Csak feküdnék s nem tudnék hova menni
Hisz hontalan lennék
Ékszeremet vették
El
Akkor meg mi értelme az egésznek?
Természetesen nélküle semmi.
Így csak erősen szorítom kezét
Pontosabban, pontosan ezért
Mert ha elengedi, végem
El kellene égnem
Ha nem akarok szakadékba zuhanni
Hanem inkább füsttel suhanni
Akkor inkább égnék.
Lényeg, hogy meghaljak
Mert nélküle a hajnal
Olyan, mintha nem lenne nap
Nappal s éjszaka is szomorú lennék.
De nem vagyok, mert még velem vagy
S kérlek még maradj is itt
Itt és ott is csak téged látlak
Mindenhol
Mindenkiben csak téged
Te vagy ki engem éltet
Vagyis te vagy maga az élet
Pontosabban
A szeretlek nem elég, hogy kifejezzem, amit érzek
Csak kérlek ne hagyj el, mert elvérzek
Gyorsan és csendben
Hogy ne zavarjak senkit
Kit zavarni tudnék.
Nagy Zsófia
Fájdalmas telefonbeszélgetés a nagymamámmal
- <p> <b>Mama:</b> Mit csinál majd?<p/><b>Én:</b> Megy szombaton a barátaival bulizni.<p/><b>Mama:</b> De mondta, hogy hova megy. Ez aranyos.<p/><b>Én:</b> Igen...<p/><b>Mama:</b> Mi a baj kincsem?<p/><b>Én:</b> Azt hiszem zavar... Vagy féltékeny vagyok rájuk...<p/><b>Mama:</b> Nem rájuk vagy. Hanem a közelségükre. Hogy ők ott lehetnek vele, te pedig nem láthatod őt. Lassan két hete nem láttad, ölelhetted és hallhattad a hangját. Szereted. Ne legyél vele gonosz, azért mert hiányzik. Add a tudtára, mennyire szereted és hogy vele akarsz lenni mindig.<p/><b>Én:</b> Honnan tudsz ilyeneket?<p/><b>Mama:</b> Csak azt mondom, amit nem tehettem már meg a nagyapáddal. Mert most is ölelném és csókolnám. De már messze van.... Te még láthatod, de én soha már.<p/></p>
•207daysagoinlovewithHim.
…És egyébként is, már alig várom, hogy lássam. Hiányzik.
(via leinerlaura)
Varró Dániel:Randi
(…)
,,Hogy akkor ez most szerelem
(tudod,a soha-el-nem-válunk
én-csak-veled-te-csak-velem)
vagy egyszerűen csak úgy járunk?“

